Édes kis szavak,
csendre kárhoztatnak
Nem beszédre
Ifjú szív, szerelemre való
Nem bánatra.
Sötét haj, lobogjon
a szélben
Fagyos világ képét...

Egy öreg a parton épp a
nap végén
Horizontot kémlel arcán
tenger s szél
Viharvert a sziget bármely
évszak tél...

A nap csendben alszik el
Századonként csak egyszer
Elvágyódó óceán
Lángvörösen ölel már
Álmaimért életem
Vágyam éjszakám legyen...

Ez vagyok én örökre
Egy ki elveszett
Az, kinek nincs neve
Nincs lélek, mi
megölel
Ez vagyok én örökre
Egy, név nélkül...